Fel tudom fogni! Hihetetlen izgalmakat élhet át az ország reklámcélból legjelentékenyebb korcsoportja (18-49 év), mely statisztikák és Győzike után szabadon és fokozatosan áttérni kész, hogy főműsoridőben civil életjeleneteket lesve a blogomat olvassa, csakhogy kiderüljék szakdolgozatomnak eredménye, melyből következtetni lehet eljövendő bejegyzéseim pikantéria-faktorára. Mindenkit megnyugtatok: klasszikus sorozatokat idézően fogalmam sincs. Az érdemjegy nélküli bírálat a kezemben, melyet szó szerint idézek. "A dolgozat külalakja megfelel az elvárt követelményeknek. Az ábrák és képek minősége és mennyisége kielégítő. A dolgozat szerkezete, és felépítése megfelelő. A dolgozat célkitűzése, a feladatok megfogalmazása és megvalósítása megfelelő. Az adatgyűjtő munka, a szakirodalom feldolgozása megfelelő. Gyakorlati feladatának kivitelezése dicséretes, érett munka, látszik, hogy otthonosan mozog ebben a témában. A weboldal dokumentációja elfogadható. A dolgozat önálló, mérnöki szintű munka." Hibák, hiányosságok, kérdések rublika üres... Ugyan már! Még hogy kommersz? Hahó! Olvasta ezt valaki? Sehol egy konkrétum! Név átír, s még 10 példányban kiosztható! (Mondjuk ellentétes előjelű sablonból is lehet raktáron.) Vagy tényleg naivan és szimplán ennyire überkirályász vagyok, hogy belém kötni sem érdemes? Vagy talán azt gondolják 3 év félreismerettség után, hogy ennyire szerény és igyekvő a Puska, s ezen tulajdonságai eleve predesztinálják arra, hogy államvizsga előtt már ne gázoljanak át lírai lelkén, kockáztatva a bimbódzó önmegvalósítás virágjainak tenyeres-talpas eltiprását? Tök hülye vagyok, mert foglalkoztat. "Örüljek neki!" - harsogják a körülöttem levők. Ám legyen. De mi lesz az álmaimmal? Hihetek így nekik? Ez nem mindegy, kérem szépen! A diplomáról magam is tudom hogy meg lesz. 5 nap múlva ilyenkor mérnöki részegségemben fogom visszaidézni órákkal azelőtti kínos feszengésem a vizsgabizottság előtt, és bagatelizálom el, hogy aztán teljes öltönyös testemből tojjak rá magasról. Jaj de közel is e vég, melyhez azért még egy izzadságszagú hétvégét bele köll feccölni némi memorizálás okán.

Csak egy aprócska mozit még előtte, egy könnyed filmecskét! - engedélyezve. Carter edző egy exbajnok kosaras ki visszatér régi sikereinek színhelyére, hogy ráncba szedje a hanyatló gettógeneráció jövőképét, és kiutat mutasson nekik a pöcegödörből. Kemény mint az acél, barna mint a csokinyuszi, így aztán növendékei szeretetteljesen gondolnak rá míg élnek, s e mellé még zsinórban nyerik is a meccseiket. Nagy-nagy életbölcsességek érnek felszínt a teljesen kiszámítható, de csöppet sem unalmas, alkalmasint még könnycseppcsalogató gimnazista célcsoportra hajazó mozgóképpel. De fegyelem! Most 4 napig itthon leszek, sehol másutt, s tisztességgel felkészülök, ahogy a fiúk a vásznon, s hétfő délután remekül levizsgázok. Fekszem és elképzelem, de közben nehéz billentyűzni, szóval szevasz.