Csapadék, csap-csap... Furcsa nihil a határidők közöttiségből a szabadságra hirtelen eszmélni, érzékletlen átmenet se sehol. Hogy a dolgozóban megint a munkáé a főszerep, egy dolog, de hogy azt követően a mulatságé, ez a másik. A parti kerti hétfői nappal kellemesen eltöltötté alakult, s egyúttal kitűnő jelzőtáblaként funkcionált, hogy az én általános iskolai vérem-korosztályom hol tart az életben, és ehhez képest én. Még emésztem.

Tegnapi nap asztalomon 3 "pösti" programmagazin egy értelmes célért: Est, Exit, Flyerz. Csemegéztem, mazsoláztam. A késődélutáni időpontban egy mozival annyira mellé nem nyúlhatok alapon, Vin Dieselre tettem a pótolandó és egy ismert szereplővel piacképessé váló filmek listáján a voksom, szóval Gorilla bácsi (ezt az idétlen fordítást) a címszerepben. Jaj! Mennyire fáj az olyan vígjáték, hol tudom, hogy adott pillanatban azt tervezték, hogy most kacagás következzék, azt mégse - és még 6 film a lemaradásom az új premierig, még hányszor fog fájni, és mégis bevállalom!

Ellenben kellemes izomláz kínoz a szombati kerékpártémától, mi közvetlen kapcsolatot ápol emlékeimmel, s feltétlen feljegyezteti vele, hogy hétfőnként teremfocizni jártam, s hogy isten éltesse régi szokásom, és eztán is így legyen! És nyertem onlájn játékon egy hőre színváltós bögrét - ha már csapongok a témák között- kenyéradómtól, a rózsaszín vezetékes T-elefonbeszélgetések hivatalos beszállítójától, s emitt érthető mód szikrányit aggódom, hogy milyen árnyalásból tart majd hova, hogy ajándék lesz, vagy tova. adom. És hosszú idő után egy játékot telepítettem a kompjúteremre: Age of Mythology, látszik ez abból is, hogy 2 és fél éve volt ez friss darab, de én utoljára 4 éve nyomtam ennek az elődjével hatalmas meccseket, ezért e választás - újabb okot létesítettem, hogy ne szokjak vissza a 6 órán túli alvásokra; de az egyensúly miatt, veszek egy könyvet is.