Pünkösdhétfő parti kerti Vácdukán, indulás 20 minutum múlva. Addig néhány szösszenet, nehogy elhanyagoltnak tűnjék az, mi EZ. S közben Karányi Dani Digital Digitalját hallgatom felnyomatott hangerőn, mi meglepően jó zene. Tessék letölteni kipróbára, azt természetesen megvételezni, ha tetszik!

Szóval tegnap szétjótékonykodtam vizuális tehetségem, s a (lassan mindannyian) mérnök kollégáknak alkottam meg azt, amihez nekem talán adott az érzékem, rutinom és már időm... Ja és kerékpároztam, füvet nyírtam és összecsipkedtek a szúnyogok! Kimondottan felüdülés jelentett a sok gép előtt töltött óra után a fizikai való. De most. Jöhet a jutalom. Általános iskolai osztálytársak (jellemzően csajok) hívtak erre a kerti őrületre, ahova annyi piát viszek, hogy juhuhúúú! Már csak magam miatt is - szeretnék spicces lenni, elégtételt venni a hosszú szakdolgi megpróbáltatásokért. Egy parányit. Már csak egy zéhá, azt államvizsga - izgalmas. Léptem lejjebb, folyt. köv.

Tavaszi napnak erőtlen fénye hasal el az aranygravír betűkön, és ehhez még hozzá jön a fekete műbőrborítás, plusssz eleganciát kölcsönözve... Nagy dolog kézben tartani, veszélyes máris kiadni - múló percek élménye-, fotó bele zutty, cédémelléklet e kiadáshoz, akcióba'! Nadeénmá' tegnap belekezdtem a tutiba, megint mentem moziba, mert járt, konkrétan egy afrodiktátor be az ENSZ-be, igazolva létének jussán, de A tolmács résen volt! Francos, utálatos, nyálas és kiszámítható végek! Bezzeg az élet!

...Hazafelé ballagván szembelát a lépcsőn egy exkedves, ki jól megadta anno a magam baját, de hát én emléxek csak a szépre, vetek oda nagy hellót, azt nem sokra rá már a kiesett 3 évről sztorizunk a serek mellett, semmi nosztalgia, csak pár óra relax... egy nappal előbb meg még el kellett volna suhanjak?! Kicsit, időzítés? Na azért! Ma meg szintén közel hasonlatos élmény, száguldok a lassan pótolhatatlan 3-4 hete futó filmelőadásra, mikor szembe csaj, egy másik, kivel volt anno szikra, jelen korra meg sok-sok válasz nélküliség, mely fura viselkedésekből szűrt állapot, s ettől zavart. Magyarázat jött, értetlenség maradt, de se ő, se a kánya nem bánja; csak engem bosszant ha félreismernek. Se sör, se film, se hepiend, csak dögfáradság. Holnap megint zéhá, alszom elé egyet, s majd legközelebb említést teszek egy héves ritka, de rendszeres összemosolyról, pihentebben. Több zagyvaság nem kell. Ugye?

Bárányfelhőket fú a szél... Aki lódított, az nem is létezett, csak káprázat. Jó biznisz a mák-származék, mégis! Nem hittem volna, de bekapták az EU-legyet, én meg meg nem kérdem mennyi a hús rajt', mert tuti ízeiben csontos. 3 óra alvás mögöttem, szemhéjamnak próbatétel a gravitáció. Holnap megint vizsga: vizuális nyelvek tanból. Meg se próbálok negyed óránál többet készülni rá, ha ilyen a sikerrecept. Szakdolim átnézve, újrahúzva, csinosítva, mééég illusztrálva, kinyomva, hogy feszüljék rajta a fekete (mű)bőr és arany. Szerintem szép a gyermek a maga 65 oldalával, s néhol még vicces is. Mértékletesen. A cenzúra, pssszt, él és virágzik. De egy érzékleteset benne hagytam, hogy kiderüljön olvassa-e valaki.: "A Monty Python vígjáték egyik jelenetében Brian hatalmas tömeg előtt tart hegyi beszédet: - Mind különböző egyéniségek vagytok! - kiáltja. - Igen, mi mind különböző egyéniségek vagyunk! - harsogja kórusban a nép. - Én nem - szólal meg halkan, egyetlen vékonyka hang." Na húzok aludni. Jóccakát!

Csak mert az állandó mák-termesztésből nem lehet biztonsággal megélni, megkaptam a magamét. EU? Pocsék. Kábé amilyen lehet negyed óra rákészüléssel, s egy lelkes puskaleső kistanár állandó és kitüntetett figyelmével - szóval szevasz, harc az aláírásért című nagy sikerű besztszelleremnek érik a folytatása. De csak hogy öröm is vegyüljék a híg trutyiba, szarok rá. Most és még. Mert miként tudvalevő az örök igazság, a pofonokat is ízlésekhez illik igazítani, s nem jó mindenkinek az atyai (értsd: apuská.jéé), ergo míg konzulens lelkesedik: szipi-szupijó, addig tanszékünknek megváltója: "nem tudom, hogy akarja maga ezt megvédeni?"... Szóval ez estém erősen kozmetikai indíttatásúvá fajult a hanyag mód lazítás helyett, mert ugye még köttetni is kell, ahhoz pedig időben nyomtatni, és Gödöllőre csőpostán lejuttatni, szóval Micimackó és a zannya is kívánhat hármat, de abból eggyel jó lenne ha engem segítene. Újabb hajrá, most. ...Hisz tegnapja már, hogy lezúzták kedvem e cselekedetekkel, de annyira, hogy belépett a riadóterv: sztrájkállapot. Moziztam. XXX 2. Nem pornó. És persze hogy nem érte megnézni a szélesvásznat egy ilyenért. És akkor? Járt kis rilax, na!

Jippijáééé! Most. Kiraktam az utolsó pöttyöt a mondatvégre, s mi múltkoriban 45 volt, ma 61, igaz, 12 oldal melléklettel. Na de milyen 61, és milyen mellékletekkel? Nem vagyok nagy igényű, de hogy diplomát érő meló lett, az tutiszáz. Na, postázom is a konzulensemnek, hogy kössön beléje ha mer. Kérlek Istenem, mondd meg neki, ne merjen! Ebben benne van stílusom, s benne van tudásom legjava! Ismét ráérek majd blogolni, juhhééé! Meg moziba járni, meg szabad téri koncertnézni, meg kerti partikra járni, meg lelkiismeret furdalás nélkül szörfölni, meg minden... Na jó. Az igaz hogy javában benne vagyok a vizsgaidőszakomban, s pár óra múlva konkrétan bizonyítanom kell EU ismereteimet, de mit nekem! Csípőből! Vagy felmentés jár azoknak, kik ellene szavaztak?! Asszondom, ha a szakdoli kész, már mindent megoldok. 2 hét: 4 vizsga; jobb lenne az egész 2 napban letudva! Viszlááát! Megyek madarat fogni! Kinek kell? :-)